Kansas biztos nem a világ legizgalmasabb helye... de könyörgöm, milyen tuti drogok lehetnek már ott! Úgy értem, Clark Kent azt hiszi, tud repülni, Dorothy meg Óz birodalmába ruccan ki...

- Ez nem vicces!
- Akkor min nevetsz?
- ... attól még nem vicces!

Régóta mondom én; addig nem is vagy igazi egyetemista, míg egyszer reggel be nem mész előadásra abban a ruhában, amiben tegnap elindultál inni...

Kettő kérdésem maradt csupán.
1. Mi az a verbális nemi erőszak?
2. Ha azt mondom valakinek, hogy baszódjon meg, az annak számít?

Láttam ma egy izraeli lányt, akinek a karján német márkájú óra volt, római számokkal. Ez már csak akkor lehetett volna szebb, ha valahogy rásúvasztják II. Ramszesz és II. Nabukodonozor arcképét is.

- Jaja, most jött el a csipkelődő beszólások korszaka - mondom én.
- Nem, most jött el a fizikai bántalmazás korszaka - mondja ő.
- Hát igen... a kettő általában egybe szokott esni...

- Váó, de tök jó fonendoszkópod van! Hol találtál ilyet?
- Félreérted... nem te választod a fonendoszkópot, a fonendoszkóp választ téged...

- De most miért mondod? Wolf Kati tök szép! Két gyerek után milyen alakja van már!?
- Az arcát láttad már? Ránézek és hip-hop, jön vuk...

A lányokat addig kell csikizni, míg meg nem szárad a körömlakk.
Addig védtelenek.

Olyan az életem, mint a moonwalk: úgy néz ki, mintha előre tartanék, közben meg...

Nem értek a popzenéhez... Düsseldorfban terem?

Bár nem vagyok szakértő - lévén, hogy kerülöm a mainstream fitymacsattogtatást, mint csupasz segg a smirglipapírt -, az eurovíziós dalfesztivál néhány döntős dalát megtekintve mégsem értem, min kell meglepődni.

Úgy értem, ha egy művészi dalversenyről van szó, mi csodálkozni való van azon, hogy egy roppant gyengécske dallal nem lehet nyerni? Arról nem is beszélve, hogy az előadó sem az eyecandy faktort, sem pedig a kecsességet nem viszi túlzásba...

Ha pedig maga a fesztivál nem több, mint egy geopolitikai népszerűségi verseny, akkor meg tényleg mi okunk a döbbenetre? Könyörgöm, majd' száz éve a kisantant egészségesen gyűlölködő gyűrűje veszi körbe országunkat, ráadásul a kevés barátunkat és mondvacsinált (nyelv)rokonunkat is leszarjuk, amikor nekünk kell pontokat adni.

Én csak azon vagyok meglepődve, hogy mindenki meglepődött...

Amúgy én genetikai kincsesbánya vagyok.
Ezt újabban fenotípusosan nem reklámozom, de akkor is.

- Mi tetszik annyira a bugyimban?
- Az, hogy milyen ügyesen kitöltöd...

- Te pszichopata vagy!
- De kérlek... én szociopata vagyok!

Ne keverjük a szezont a faszommal.

- Fúúúj, belelóg a [hegyaljás kar-] szalagod a kajába! Tiszta dzsuva lesz!
- Ugyan, volt ez már tetemben is...

- Hogy mondják Salgótarjánban azt, hogy denevér?
- Bátmán.

Az óvszer tulajdonképpen olyan, mint a sejthártya: barrier, ami összeköt és elválaszt.

Nem tetszik nekem ez a közelgő vizsgaidőszak: egyre többen akarnak fénymásolni, így egyre többen találnak meg a hülyeségükkel.
Ugyanakkor egyre kevesebb ember ér rá sörözni - krónikus, kétoldali, temporális encephallosomat és akut penis cerebrimet kikúrálandó...

Mostanság már tényleg csak Kékeszöldszeműlány miatt kelek fel reggelente.
Kifejezetten nehéz úgy aludni, ha valaki bökdös és azt ismételgeti, hogy el fogunk késni.

Na hát Vilmos megházasodott, a húgom elballagott, anyák napja... sűrű hétvége volt. Még jó, hogy az Endeavour (STS-134) utolsó repülését elhalasztották. Az már sok lett volna.