2013. július 9.

Mások jegyzetéből tanulni felemelő élmény, mert előbb-utóbb mindenkinél elszakad a cérna és kitörnek a tárgyilagos fogalmazásmód béklyójából, hogy kifejthessék személyes véleményüket a világ dolgairól.

"Gyakran vérezhetnek, ami elfedhet proximálisabb, súlyosabb vérzéseket. A lumenükben trombusok is keletkezhetnek, ha pedig a székeléses erőlködés hatására a belső csomók kitüremkednek és a sphincterzárás miatt csapdába esnek, na az rohadtul fájhat. Oedemas duzzadás, vérzés."

"A gennyes blepharitis különleges formája az ophtalmo-blenorrhoae, ami gennycsorgás a szemből (a Pathologia intézet 176 tétel után így kíván szép rémálmokat), ami újszülöttkori gonococcus-fertőzés eredménye."

2013. július 8.

2013. július 7.

Tudjátok, vannak azok a típusú rovarok, amik nagyon büdösek lesznek, ha meghalnak.
Ha a ventilátor darál le egy ilyet, az felettébb mókás tud lenni...

2013. július 6.

Lakótársam, Norbi az élettan szigorlatról, melyet tegnap abszolvált:
- Az élettan valahogy hazavágta a vegetatív idegrendszeremet; a vizsga óta csorog a nyálam, majdnem belefulladtam alvás közben.

Ezzel szemben én meg vérvételen voltam tegnap, úgyhogy most úgy néz ki az alkarom, mint egy rossz heroinistának. Ami azért felháborító, mert olyan gyönyörű a vena mediana cubiti-m, hogy egy vak parkinson-kóros is eltalálná félrészegen, csak az egészségügyi személyzetnek nem sikerül valahogy soha sem...

Ha megcsinálom a patkó szigót, engem is szentté avatnak?
Csoda az kéne hozzá.

2013. július 5.

I Want You...

Photoshoppoltam magamnak egy lelkesítő háttérképet, hátha segít.
Emma Watson is gyönyörű, de valamiért nekem Lyndsy Fonseca sokkal jobban tetszik.



2013. július 4.

A vizsgaidőszak nem csak engem kerget őrületbe azért, a lakótársaim sem menekülnek.
- Azon gondolkodtam, hogy le kéne laminálni a szőnyeget.
- Ööö... lelaminálni a szőnyeget?
- Hát hogy felszedni a szőnyeget, és laminált padlót tenni a helyére.
- Azért az nem ugyanaz...

2013. július 3.

Agyfasz

A mai napom jó részét elrohangáltam. Leadtam az indexem a mikrobiológián, hogy írják alá a félévemet, holott - ahogy a dolgok most állnak - nem lesz időm vizsgázni belőle.

Ezután csináltattam tüdőröntgent és szereztem beutalót hepatitis titer meghatározásra, de mindkettőnek olyan az átfutási ideje, hogy egyik sem fog elkészülni időre, a nyári belgyógyászat gyakorlatomig. Nem mintha ez számítana, mert halványlila gőzöm sincs, hogy hol van az oltási és az egészségügyi könyvem.

Ezeken azonban nem idegesítem magam, mert egyelőre időm nagy részét az tölti ki, hogy a pathologia szigorlattól fosok, amit gyakorlatilag lehetetlen megtanulni annyi idő alatt, mint amennyi a rendelkezésemre áll. Patkó nélkül pedig évet kell ismételnem. Az élet szép.

Ez már egyértelműen az a fázis, amikor kávéval kelek és sörrel fekszem. Mostanában viszkikólával. 

2013. július 1.

Éppen jeges teát csináltam, amikor TG megkérdezte, hogy mit csinálok, úgyhogy megmondtam neki, amire ő a következőképpen reagált:
- Ja, csak olyan tudományosan nézett ki, mert eszközöket használsz és ideig tart.

2013. június 28.

Klinikai fiziológia bedarálva. Továbbra is félisten vagyok... mit fél? Negyed!

Következő állomás a pathologia szigorlat, amire kereken egy hetem van.
Elég rá annyi idő? Távolról sem.
Át fogok menni? Dehogyis.
Zavar ez engem? Nem... na jó, egy picit, de nem nagyon van más választásom.

2013. június 27.

Este hétkor elkezdeni felkészülni a másnap reggeli vizsgára?
Azt hittem, már kinőttem ebből...

2013. június 26.

Egy ismerősöm kapott a diplomaosztójára egy meglepetés-tortát.

Ennek így önmagában még nincs hírértéke, de akkor már igen, ha azt is elárulom, hogy a torta dizájnja az általam tervezett kabalafőnixen alapult. A végén még elérem, hogy egységes, valamint széles körben ismert és elismert imázsa legyen a DOTE-nak mire lediplomázok.
- És min gondolkodsz?
- Sok mindenen.
- És mik a vezérfonalak?
- Úgy érted, elmém proteoglikánjában a gondolat-mukopoliszacharidok milyen tengelyfehérjére fűződnek fel mostanság?


Úgy tűnik, a biokémia valamit végleg tönkretett bennem.
Sosem leszek a régi.

2013. június 25.

Hja, hamarosan kezdődik a Hegyalja.

Az elmúlt években mindig ott voltam egész héten, ami nem is csoda, hiszen 2007-ben az első fesztiválomon annyira magával ragadott a hangulat, hogy megfogadtam: minimum tízszer hegyaljázok majd zsinórban. A nyári vizsgaidőszakok nehezebb pillanataiban is mindig az tartotta bennem a lelket, hogy szopás ide, szopás oda, egy-két hét múlva már Hegyen fogok hesszelni a Tisza parton vagy valamelyik koncert első sorában.

Idén mennék hetedjére, ha a szervezők valamilyen mitikus és meg nem nevezett okból (trafiktörvény... duh!) úgy nem döntenek, hogy előrehozzák az egész hókamókát egy hónappal. Innen kívánom nekik és kis hazánk kormányának szeretettel, hogy az amerikai all star kosárválogatott erdévézze* meg őket vazelin nélkül.


*RDV: rektális-digitális vizsgálat

2013. június 24.

Megújuló remény hűs szellője lengi be a közoktatás langy egét.

2013. június 23.

Na jó, szinte biztos vagyok benne, hogy ez egyes egyedül engem idegesít a világon, de engem nagyon.
Ami azt illeti, még abban sem vagyok biztos, hogy van-e egyáltalán ilyen nyelvtani vagy stilisztikai szabály, csak a messze földön híres, zseniális nyelvérzékemre* hagyatkozhatok a dolog kapcsán.

Azt sem tudom, hogy ez valami debreceni retardáció, vagy egész egyszerűen csak sok debilbe botlottam bele mostanság, de nekem van egy olyan szörnyű balsejtelmem, hogy ha egy jelzős szerkezet valamelyik tagját elhagyom rövidítés céljából, akkor a jelzőt hagyom el és nem a jelzettet. Legalábbis érzésem szerint így lenne logikus.

Azt még megértem, hogy ha egy előadáson százhuszonnyolcszor hangzik el a neutrophil granulocyta kifejezés, akkor a rövidség kedvéért neutrophilekként hivatkoznak rájuk, hogy ne keverjük őket össze a más típusú granulocytákkal - de még ez is elég rendesen baszta a fülemet.

Viszont ha valaki például a Medikus Kupáról mondja azt, hogy de jó volt a Medikuson, vagy alig várom már a Medikust, akkor gyilkolni támad kedvem. A Kupán volt jó és a Kupát várod, nem a medikust...
Ugyanennyire irritál, ha az Üvegtigris** nevű kocsmát említi meg valaki úgy, hogy ittunk az Üvegben... lófaszt! A Tigrisben ittatok!

Hangsúlyozom, ez minden valószínűség szerint az én egyéni mentális problémám, de ha van kialakult véleményetek a témában, azt osszátok meg velem, legyetek kedvesek - még is csak jobb tudni, hogy én vagyok-e a hülye, vagy mindenki más a környezetemben.


* Referenciáim vannak - if you know what I mean... :D
** Nem arról van szó, hogy ilyen sokat beszélünk az ominózus filmről, hanem arról, hogy az orvosi kampuszhoz legközelebb eső kocsmát tényleg Üvegtigrisnek hívják.

2013. június 22.

Haiku


Biokémia,
Gyűlöltem minden perced,
De végre vége.

2013. június 21.

Ha valamit nem akartam az életembe, akkor az még egy biokémia C vizsga volt.
Mondanom sem kell, hogy ettől függetlenül azért sikerült beszereznem egyet. Ezúttal viszont sikerült! Bizony, megvan a bikém szigó, megmásztam a személyes Everest-emet!

Erre közel sem kéne persze ilyen büszkének lennem, de könyörgöm: hosszú éveken át árnyékolta be az életemet ez a fos, még fénymásoltam is miatta.

De pihenésre nincs idő, hiszen következő állomás a pathologia szigorlat, az idő pedig nagyon szűkös. Továbbra sem ígérhetek mást, csak vért, könnyeket és verítéket... De előtte ma azért még iszunk!

Cheers!

2013. június 19.

2013. június 18.

A fiúkkal való együttélésről, avagy a férfilét kvintesszenciája:

"You don't have to be smart to laugh at farts but you have to be stupid not to." /Louis C.K./