Meme

Hálapénz

Ez egy-két hete volt hír igazándiból, de azért eldicsekszem vele, hogy én terveztem a Hálapénz Bankót a Rezidens Szövetségnek. Nem egy nagy dolog, de azért na.

A cikkben szereplő példány persze még csak az első változat, azóta már sokkal faszábban néz ki, sőt még az aláírásomat is rácsempésztem.

Világbajnokság

Hohó, ma kezdődik a brazíliai labdarúgó világbajnokság!

Én nem mondom, hogy négy éve a vb miatt buktam ki az egyetemről, de nélküle azért szorosabb lett volna a játszma.

Ivadék

Hja, most lép fel az Offspring Magyarországon harmadik alkalommal. Az előző kettőn (2008 Volt, 2009 Sziget) az első sorban csápoltam és fenemód büszke voltam rá, hogy száz százalékos a részvételi arányom.

Ez most sajnos visszaesik kétharmadra. Most is ott lennék, csak nem úgy alakult a vizsgaidőszakom...

Mert hogy megy ez az amerikai filmekben?
Háromra rakjuk át! Egy, kettő, há-rom... és kész.

És hogy megy ez Magyarországon?
Háromra rakjuk át! Most van fél kettő...

Sebészet előadáson:

"Szóval nincs sok mellkassebész szakorvos, most például én vagyok az egyetlen a házban, mert a professzor úr konferencián van. A kicsik odalent mostanában kezdenek egy műtétet, mondtam nekik, hogy ne csináljanak hülyeséget. Remélem, megfogadják a tanácsomat.

Szóval odalent megy a barkácsszakkör, én meg izgulok, hogy nehogy rohanni kelljen."

Imádom a sebészeket.

Más részről viszont úgy tűnik, hogy a  DOTE népének hölgy tagjai kezdenek hozzászokni az excentrikus viselkedésemhez, mert ma tök sok csokitojást kaptam.

Én vízipisztollyal locsolkodom, mert az humánus: nem fröcskölök a lányokra mindenféle pacsulit, amitől aztán egész nap bűzölögnek (arról nem is beszélve, ha többen is megkínálják őket a nap folyamán), nem kell utána hajat mosni, a mai vakolatokkal még a sminket sem keni el, gyorsan megszárad és nem hagy foltot.

Azt hihetnétek, népszerű vagyok ezzel, pedig nem.

Amikor a gyűlésen azt mondja az egyik hökös, hogy az idei Medikus Héten szerinte túl sok lesz a rock zenekar és ez így nem állapot...

Bizony, helyreállt az univerzum rendje, ismét Debrecené a Medikus Kupa! Számtalan mókásnál mókásabb dolog történt a hétvége során, de bátran kijelenthetem, hogy a legdurvább pillanat egyértelműen az volt, amikor az elsősök a kolinkban - adekvátabb céleszköz híján - egy fésűvel kezdték el elfogyasztani az amúgy már lejárt szavatosságú, bolti majonézes krumplisalátát.

Ekkor döntöttem úgy, hogy inkább megyek a Pecsába.

Megnyertük a Medikus Kupát!

Szülihét

Minden nárcisztikus megfontoláson túl azért imádom a szülihetemet, mert mindig ez a hét az igazi tavasz első hete. Szép az idő, gyönyörű kék az ég, rügyet bontanak a fák, lépten-nyomon virítanak a vadvirágok és csivitelnek a madarak. Egy szóval a levegő a természet baszhatnékától terhes.

Ez egyébként mindig így van: a szülinapom előtt egy-két nappal beijeszt az időjárás, esik picit, hűvös van, de mindezt csak azért, hogy még gyönyörűbb kontraszttal teljesedhessen ki a verőfényes jó idő az én tiszteletemre.

Jó, tavaly a havazással picit túlzásba vitte a beijesztést...

Állítólag az elefánt az egyetlen emlős állat, amelyik nem tud ugrani.
És belegondolva ez jól is van így. Az univerzum mégis csak okosan lett megtervezve.

És amikor azt mondom, hogy megtervezve, természetesen arra gondolok, hogy a fizika és a biológia törvényeinek megfelelően kialakulva mindenféle felsőbb tudat irányítása nélkül.

Dorka szakdolgozatot ír.
- Azt hogy írjam máshogy, hogy a beteg háttal áll a felvételi állványnak?
- Miért akarod máshogy írni?
- Mert ez így plágium lenne, mert szó szerint ez van a metodikában.
- Akkor hagyd így és jelöld meg a forrást.
- De akkor az egész szakdolgozatom forrásokból álljon?
- Hát ha nincs benne eredeti ötlet...
- Hé!

Szülihét

Igazság szerint nem hiányzik már ez nekem, de presztízskérdés. Főleg hogy negyed évszázadról van szó. Úgyhogy ha Debrecenben jártok, ugorjatok be valamelyik este a Pulzusba.

Respekt

Tisztellek, mint típusos pneumonia a lebenyhatárt.

Ma pedig egész nap pisivel pancsoltam. Ez egy ilyen hónap.

Fenék Friday

Ma minden a seggek körül forgott.

Urológia gyakorlaton ez mondjuk annyira nem meglepő, de sebészeten is a colorectalis carcinoma tüneteiről, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről volt szó, úgyhogy ma szó szerint mindenki arra buzdított, hogy dugjam az ujjam mások fenekébe, mert akkor mindenki boldog lesz.

Lehet, hogy nem az adott pillanatban, de na... értitek a lényeget.

Már bocsánat, hogy ismételten döcög a bejegyzés-folyam, csak hát sűrű az élet.

Míg vizsgaidőszakban egyfolytában ülök a popsimon és ha eszembe jut valami hülyeség, vagy túlcsordul bennem az önsajnálat, azt azon nyomban megosztom veletek, addig mostanság rengeteg a teendőm és folyton rohangálnom kell. Nyakamon a Medikus Kupa, hisztiznek a pompom lányok, fullba nyomják a kretént a házigazdák, mindenki azt szeretné, ha logót, plakátot, féldiplomát terveznék neki és mindemellett időt kell szakítani valamikor az alkoholizálásra is.

Sőt, bejárok órákra. De komolyan, szinte mindegyikre! És élvezem! Ennek szerintem az lehet az oka, hogy most már jóformán kivétel nélkül gyakorló orvosok tartják nekünk az órákat, akik szeretik a szakterületüket és ennek megfelelően érdekfeszítően tudnak beszélni róla. Itt már minden egy fejtörő, amit eddigi tudásunk alapján kell megválaszolnunk, az adott új szakterületnek az aspektusait beépítve a szemléletünkbe.

Ezért jöttem én ide, nem a biofizika miatt...

Láttam ma egy tök jó Alvin és a mókusokos pólót és eszembe jutott, hogy ez milyen jól állna nekem. A punk zenekarról van szó, nem a meséről természetesen.

Aztán az is eszembe jutott, hogy két hét múlva közelebb leszek a harminchoz, mint a húszhoz, úgyhogy már nem hordhatok ilyeneket. Lehangoló.