Epic Kékeszöldszeműlány is epic rovat

- Majd szerzek neked pompom lány egyenruhát, if you know what I mean...
- Hülye vagy? Majd inkább elkapunk egy szőke pompom lányt közösen!

Lássuk be, hogy vannak bizonyos sportágak, ahol az ember ha nem tud fékezni, előbb-utóbb ez történik. Így megy ez.

Inkább az a furcsa, hogy míg a magyar fórumokon megy az idióta, hozzánemértő szájalás meg trollkodás, addig az osztrák oldalakon mindenki csak részvétet nyílvánit, azt' jónapot.

- Most nem is nézel ki úgy, mint egy rocker.
- Te sem...
- Ó, hát én nem is vagyok az!
- Akkor még mindig én jártam jobban...

Az alapvetően nem volna probléma, hogy Kékeszöldszeműlány édesen szereti az italokat.
A baj az, hogy ha kihűl a teája, kikristályosodik.

Az egyik debreceni mekdonáldsz piszoárja azzal hírdeti magát, hogy nagyon környezetbarát, mert nem használ sem vizet, sem vegyszereket és nem fogyaszt energiát.

Na most ez vagy olyan magas szintű, fejlett technológia, amit az én primitív és elmaradott agyam maximum varázslatként foghat fel, vagy egyszerűen csak egy lyuk a falon...

Tudtátok, hogy Magyarország nemzeti erőforrás minisztere jelenleg Réthelyi Miklós?

Én nem tudtam. De azt igen, hogy annak idején ő és Szentágothai János együtt írták meg a háromkötetes, Funkcionális anatómia című tankönyvet, amiből már jó pár évtizede készül az anatómia szigorlatra minden magyar orvostanhallgató.

Úgy alakult, hogy ma a Miniszter úr avatta fel nálunk az egyetemen az új In Vitro Diagnosztikai Tömböt, én pedig az ünnepség után odamerészkedtem hozzá...

Egy szó, mint száz: van egy dedikált funkcim! :D

Az elmúlt napokban azért nem írtam, mert síelni voltam. Cserébe megosztok veletek egy képet.

Az előző bejegyzés szellemiségénél maradva azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, kedves, nagytudású olvasóim, hogy miért hupikék a tampon zsinórja.

Mindegyiknek olyan? Az a kevés, amivel én találkoztam eddig, mind kék volt...
Van kivétel? Direkt kék? Vagy hagyományból? Vagy van ennek valami férfiésszel felfoghatatlan praktikus oka?

Lehet, hogy pusztán környezeti okokból nem játszik a hölgyek számára oly' kedves rózsaszín? A fehér meg túl egyszerű, és a lányokban lakozó örök nő, az örök Éva, még egy ily' jelentéktelen kis textil darab kicsinosításához is feltétlenül ragaszkodik?
Vagy a fehérneműk gyakori fehérsége miatt kamuflázsnak bizonyulna? Ezért esélytelen a fekete is? Akkor az is érthető, hogy katasztrófasúlytott területről lévén szó miért nem piros vagy bordó...
Mondjuk mennyire kell azt látni egyáltalán? A gyarló férfiagy azt diktálja, hogy egy testnyilásából kikandikáló madzagot sötétben is megtalál az ember. A szemed megcsal, az erő sosem.
Pszichológiai oka lenne esetleg? A vérző nő jobban gerjed a kékre? Vagy mi?

Ez nem költői kérdés, ha valakinek van a jelenségre magyarázata, kérem, csillapítsa tudásszomjamat!

Még a Prosectura szerint és kék a zsinór!

Tudod-e te béna, miért van a cérna
a csajok lába között?
Az is baj, ha meg jön, meg az is, ha nem jön,
ez zavar szerfölött.
Új rejtély ma a hupikék cérna, hisz van benn' ráció!
Ó-ó-ó-ó-ó, a megfejtés egy szó,
Ó-ó-ó-ó-ó, menstruáció! Hej!

Ma rájöttem, hogy igenis lehet tanulni a hülye, lányos, romantikus vígjátékokból.
Orrvérzésre tényleg a tampon a világ legjobb megoldása.

Azért amikor a Neptun kíván e-mailben minden hallgatónak "türelmet és kitartást a tantárgyfelvételhez", na az azért már durva.

Mondjuk még mindig jobb, mint amikor kilenc órakor közölte velem, hogy nyolctól felvehettem volna ezt-azt...

- És szokásod szerint kissé túlzásba vitted az alkoholfogyasztást...
- Hé! Én sose viszem túlzásba az alkoholfogyasztást... csak van, amikor a világ többi része lemarad hozzám képest.

Évközben sajnos nem nagyon van időm olvasni, így az egész éves adagot mindig az utolsó vizsgám és az új szemeszter első napja között kell abszolválnom. De ilyenkor ki is teszek magamért.

Imádom a jóféle szájenszfiksönöket, főleg amikor a kompjúter véresen komoly hangon közli a főszereplővel, hogy ne aggódjon, tíz a nyolcadikon bit a kapacitása, a világot is megváltja.
Ha összekapirgálom a csekély tudásomat a matematika és az informatika világából, akkor az szerintem csak nem egészen tizenkét megabájt...

Amúgy meg a XX. századi SF irodalom kedvéért, már csak szolidaritásból is el kéne neveznünk majd legalább egy kolóniánkat Novij Leningradnak.

Mivel már elég sokat szerepelt a blogomban, gondoltam, megmutatom nektek Kékeszöldszeműlányt. Íme.

Kétezertizenkettő

Mint ahogy agymenéseim és életem apró-cseprő eseményeinek kitartó és megtisztelő olvasgatása folytán arra talán emlékeztek, szokásommal ellentétben tavaly újévi fogadalmat tettem; meghírdettem a Superman Returns Project-et.
Örömmel jelentem, hogy az elmúlt kicsit több, mint egy esztendő során fogadalmam legtöbb sarkalatos pontját sikerült teljesítenem:
- Ismét fehér köpeny lobog utánam, sőt abszolváltam az anatszigót is.
- Leporoltam a pengetőmet és egy új zenekarban játszom. Már volt egy kisebb fellépésünk is, ahol kedvezményes videóklipp forgatási lehetőséget nyertünk.
- A szuperhős-fuszeklik még talán nem pont ott és úgy feszülnek, ahogy egy görög istenen tennék, de igyekeztem egészségesen táplálkozni és jelentős fejlődést értem el ezen a területen is.

Mit is mondhatnék? Kétezertizenkettő, csak így tovább!

Sok szenvedés után, rengeteg megpróbáltatás árán ma végre sikerült... letettem az anatómia szigorlatot!

Amúgy én egy tündéri lakótárs vagyok.
Idestova negyedik éve lakom két lánnyal és még sosem volt rám panasz: nem csinálok nagy felfordulást, nem vagyok túl büdös, és mindig lehajtom az ülőkét.

Továbbra is imádom az anatómia szigorlatot. A napom legproduktívabb pillanata pedig a fenti kép elkészítése volt. Ha ez pedig nem volna elég, pang a májam, mert - a szilveszteri koccintást leszámítva - három hete tiszta vagyok.

Óóó, hát nekem semmi bajom azokkal, akik előnyben részesítik a homeopátiát és a szellemsebészetet, meg a lúgosítást, meg a ki tudja milyen csodaterápiákat a gyarló és gonosz orvoslással szemben. Kevesebb terhet rónak a nehéz helyzetben lévő egészségügyre.

Meg hosszútávon amúgy is jót tesz az emberiségnek, ha a hülyék önként halnak meg.

Az a szar az érintőképernyőben, hogy képtelen vagyok valakire drámaian rácsapni a telefont. A régi, jó, steampunk gombos érában csak rátenyereltem a piros gombra, azt' jónapot. Most meg kínos másodpercekig tapizhatom a képernyőt, mire a telefonom felfogja, hogy mit szeretnék.
A problémakör egyébiránt közel sem újkeletű. Jerry Seinfeld már '94-ben szóvá tette, hogy a rádiós-vezetékes telefonok dramaturgiai hátrányban vannak az oldschool csigavezetékesekkel szemben, hiszen egy gomb megnyomása meg sem közelítheti azt az élményt, amit az jelent, ha úgy izomból rábaszod a kagylót a készülékre.

Na, gyerekek, életbe lépett az új alkotmány.
Nincs több fusi-klónozás a pincében!