2010. június 10.

A vizsgaidőszak tisztára olyan, mint egy La Fontaine mese. Vannak hangyák, akik egész szemeszterben szorgalmasan tanulnak, hogy ne érje őket meglepetés a vizsgákon. Vannak parti-tücskök, akik végigbulizzák az évet, aztán kidolgozott tételekért könyörögnek. Vannak teknősök, akik lassan, de biztosan haladnak vizsgáról vizsgára, és vannak nyulak, akik talán kicsit későn kezdenek el futni, de csak célbaérnek végül valahogy.

Én az a csávó vagyok, aki elsüti a rajtpisztolyt, majd hátradől és egy üveg sörrel a kezében nézi a versenyt. Szomorú.

Nincsenek megjegyzések: