2010. november 3.

Nem igazán értem, hogy a Marsra szállás teoretikus ábrázolásainál az űrhajósok miért viselnek pufi szkafandereket, mikor a Hold kegyetlen körülményeivel szemben, ahol gyakorlatilag a puszta űr az úr, a Marsnak van légköre, tűrhető a légnyomása, a hőmérséklet nyáron pedig akár a tizenhét celsius fokot is elérheti. Szerintem bőven elég lenne egy oxigénmaszk, meg valami meleg kabát.

Azt olvastam valahol, hogy a NASA olyan terveket dédelget, hogy embereket küld a vörös bolygóra, akik jó pionírok módjra elkezdenék építeni az első Mars kolóniát, és sosem térnének vissza a Földre. Én személy szerint negyven-ötven éves koromban - amikor a Földön már leéltem egy fél legendás életet, és felneveltem az esetleges utódaimat - tök szívesen bevállalnék egy ilyen küldetést. Tennék valamit az emberiségért, otthagynám a kezem nyomát a világban, űrhajós lehetnék - sőt hajóorvos - és ennél durvábban nem lehet kezelni egy kapuzárási pánikot, az is biztos. Csak engem foglalkoztatnak efféle dolgok?

2 megjegyzés:

Koppany írta...

én is veled akarok menni, de én akár már 45 év fölött, én lennék a mérnök, aki a Marson lévő vasércből csinálna nektek acélt

clark.kent írta...

Benne vagyok :D