Amikor kis korodban nem akarsz valamit megenni, a felnőttek bevett szokása azt mondani, hogy régen ők se szerették, de benőtt a fejük lágya és ma már szinte a kedvencük. Ezt a jelenséget aztán azzal magyarazzák, hogy a kor előrehaladtával az ízlés szofisztikáltabbá, az íz- és illatérzékelés pedig komplexebbé válik.
Nem mondom, lehet benne valami, de az tuti, hogy a minőségi - és olykor mennyiségi - éhezéssel töltött egyetemista évek megbikázzák a folyamatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése