Ja, amúgy éppen Osztrákiában síelek, egész pontosan Klippitztörlben, Karintiában. Minthogy két éve nem volt a lábamon síléc, kicsit aggódtam eleinte, de mire leértem a pálya aljára, már nemhogy nem aggódtam, hanem régi fényemben - a pálya ördögének fényében - tündököltem.
Síelés közben ugyan testem majd' minden négyzetcentiméterét ruha, vagy védőfelszerelés takarja, mégis összetéveszthetetlen jelenség vagyok a sisakomat ékesítő szupermen jelek miatt.
Így amikor a hüttébe lépve leveszem azt, az az ott ülő emberek körében nagyjából olyan élménynek számít, mintha Clark Kent a Daily Planet legzsúfoltabb átriumában tépné le magáról az inget.
Mittagessen meines Tages: ein paar Frankfurter mit Senf und Langsemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése