A vizsgaidőszakok általában megölik a lelkem. De legalábbis korrodálják.
Ismét sikerült eljutnom arra a pontra, amikor a komplett ruhatáram egy mackó alsóból, alvós pólóból és egy öltönyből áll. Szépen burjánzik a vizsgaidőszakállam is. Na jó, csak borosta - pénteken letudtam egy apróbb vizsgát, úgyhogy megborotválkoztam.
Jelenleg ott tartok, hogy reggelente még a felkelésre is alig tudom rábírni magam, a lakásból kimenni meg aztán végképp nincs kedvem. Főleg ilyen időben. Ez egyrészről jó, mert nem vásárolgatok, sétálgatok és főzőcskézek feleslegesen, hanem felélem a tartalékaimat, amik már régen a spajzban porosodnak. Másrészről a különböző konzervek, a lecsó, az instant leves, a mogyoróvaj és a gabonapehely szerelméből meglehetősen bizarr dolgok tudnak azért születni...
Kitartás, ha az ég is úgy akarja, már csak 180 óra és vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése