2013. augusztus 10.

Ma elég sokat kellett várnom a villamosra, mert kimaradt egy járat vagy valami, de nem unatkoztam. Odajött hozzám egy közvéleménykutató, aki a vitaminokról kérdezett és a vitaminkészítményekről alkotott véleményemre volt kíváncsi. Hja, az univerzum apró ajándékai.

De most teljesen úgy fog tűnni, mint ha egy nagyképű, pöffeteg fráter lennék, aki abban leli örömét, hogy más emberek kárára élcelődik, akik pedig csak a munkájukat végzik vagy a hitvallásuk szavát követik. Pedig ez nem igaz, nem szórakozom ilyesmivel nap, mint nap, legalább két éve nem találtak meg ennyien a hülyeségükkel. Mostanában sűrű az élet vagy nem tudom.

Csak a szórólapos lányokkal voltam gonosz néha, de már velük se annyira.

Nincsenek megjegyzések: