A helyi kisboltban ma nagyon mosolygós és kedves volt velem a pénztáros leányzó.
Gondolom, - miután heteken át nézte a hajléktalan küllemű szőrös fejem, ahogy minden emberi érzelemtől mentesen, totális apátiába süppedve szerzem be a vizsgaidőszak alapélelmiszerének számító chipset és energiaitalt - megörült, hogy ma alig egynapos borostával, kialudva, energiától és önbizalomtól duzzadva vásároltam értelmes dolgokat.
Gondolom, megnyugodott, hogy nem fogok mindenkit lemészárolni a környéken egy gyenge pillanatomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése