2014. július 28.

Az egyik gyógyszerész ismerősöm kíváncsi volt, hogy miért vagyok fáradt. Mindezt pedig a következő képpen öntötte szavakba:
- Hát hova lett az adenozin-trifoszfátod?
- Elhasítottam őket, már csak adenozin-difoszfátjaim vannak.

Ez persze bioenergegtikailag közel sem ilyen egyszerű, de most ne menjünk bele abba, hogy hány másodpercig elég az ATP-m és hogy aztán glikogén meg zsír... a lényeg az hogy erőteljesen leszívott ez a Campus fesztivál. Indokolatlan helyeken fájok, elment a hangom és az alkoholra gondolni sem merek.

Nagyjából azért embert faragtam magamból, és már el is kezdtem a kéthetes, nyári, szabadon választott gyakorlatomat az urológián. Eddig nagyon kedvesek és jófejek voltak ott velem. Sőt végre szereztem magamnak kényelmes orvosi papucsot is, úgyhogy most már majd könnyebben végig tudom állni a műtéteket.

Nincsenek megjegyzések: