5 km, bitches!
Öt. Kilométer. Igen, ennyit futottam a ma esti futás alkalmával! Jó, ez még mindig nem egy maraton, de magamhoz mérten hatalmas teljesítmény: nem vagyok egy hosszútávfutó alkat. A végén még tényleg behúzzuk TG-vel ősszel azt a negyed-maratont... ami még mindig hülyén hangzik, de azért tíz kilométert lefutni csak úgy egyáltalán nem kis teljesítmény.
Btw, tudjátok, mi a legdurvább az emelkedőn való futásban? Az, hogy az ember közben szinte már várja, hogy sík terepen futhasson, holott alapesetben az sem nagy élmény.
Ha meg már a számoknál tartunk, ez a jubileumi kilencszázadik bejegyzés. Hip-hip, hurray!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése