Azt hiszem, ez a szó fejezi ki legjobban a lényemet.
Pedig szent meggyőződésem, hogy hatalmas potenciál lakozik bennem, csak átlag ember számára elképzelhetetlen módon lusta vagyok.
Most például nagyon-nagyon-nagyon közel állok ahhoz, hogy telibe fossam az egész vizsgaidőszakot úgy, ahogy van és valami értelmesebbet csináljak. Vagy elmenjek sörözni.
Az igazsághoz mondjuk az is hozzátartozik, hogy a lényeges és továbbhaladásom szempontjából fontos tárgyakat már év közben kiváltottam, vagy már levizsgáztam belőlük, úgyhogy nem vagyok túl motivált. Ráadásul most egy kicsit ráparáztam a TDK munkámra is, hiszen jövőhéten konferencia, én meg tulajdonképpen még nem állok sehogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése