Megmondom őszintén, ezt a gólyatábort alig éltem túl... nincs mit tenni, öregszem.
Mondjuk az is igaz, hogy az elmúlt öt hétben (Hegyalja, Campus, Patyó, Gólyatábor I., Gólyatábor II.) egy perc megállás nélkül buliztam és ittam végig úgy, hogy napi öt-hat óránál több alvásban sosem volt részem... sőt, öt-hat óra már soknak számított. Nem lehet ezt örökké bírni.
De most még kemény vagyok, pedig a második turnust összesen (!) hat óra alvással csináltam végig: az első este hajnalig dumáltam a gólyáimmal, csak egy órát sikerült aludnom, második nap más gólyáját kellett hánytatnom, így önhibámon kívül csak két órát aludtam. A harmadik napon már nem volt őszinte a mosolyom, így úgy döntöttem, kicsit korábban lefekszem és törekvéseimet siker koronázta - három órányi alvás volt a jutalmam.
Igen ám, de egy gólyalányom beszólt nekem erre a három órára, én meg - talán elhamarkodottan - vágtam vissza, hogy:
- Jól van, Betti, akkor a ma éjszakát mindketten egy szemhunyás nélkül tomboljuk végig!
Éééés így is lett... így alakult, hogy mindösszesen hat óra alvással vezettem győzelemre a második turnusos gólyáimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése