De nem vagyok nagyképű, mert pontosan tudom, hogy ugyanilyen egyszerűen meg is bukhattam volna.
Az első tételem nem volt vészes, ráadásul az anyag elejét jobban át is néztem és az agytályogok CT leleteiről úgysem lehet olyan sokat beszélni. A második tételemről fogalmam sem volt, hogy mit kellene elmondani, de a veséről szólt, én meg nem azért vizsgáztam két hete urológiából, hogy annyiban hagyjam a dolgot. A harmadik tételemmel, az aneurysma diagnosztikával már jobban megszenvedtem, de aztán valahogy a haemorrhagiás és ischaemiás stroke-okra terelődött a szó, azokból meg jó vagyok. Úgyhogy szerencsém is volt és a professzor is jófej volt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek már a negyedik vizsgámnak kellett volna lennie, nem a harmadiknak, de a pénteki elől megfutamodtam. Még így is összejöhet éppen az öt, csak necces lesz. A következő viszont nagyon fontos, úgyhogy szorítsatok!
Lyndsy Fonseca mai képünkön lehetetlen alaknak tart - a jó értelemben, majd tudatosul benne, hogy mielőbb a méhében akarja tudni első közös gyermekünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése