2014. augusztus 1.

Voltam tegnap Diósgyőr meccsen.

Ha már Campus fesztiválon körbehánytuk a Nagyerdei Stadiont, most megnéztük belülről is. Élménynek jó volt, ez volt az első nemzetközi kupameccsem, ráadásul rengeteg miskolci ismerőssel találkoztam a szektorban.

Természetesen kikaptunk, mint a szar (mondjuk, ha a játékosok csak azt az egy szabályt fogadják meg, hogy ne cselezgessenek a saját kapujuk előtt, lehetett volna sokkal kevésbé megalázó is), de igazából már az is csoda, hogy a Diósgyőr idáig elverekedte magát. A Fradi és az Eto már az előző körben kiestek, ezen a meccsen mi legfeljebb csak kellemesen csalódhattunk volna.

Lazán kapcsolódik, hogy az egyik kedvenc káromkodásomat is egy DVTK meccsen tanultam - igaz, Miskolcon -, ami a következő képpen hangzik:
picsán rúgom a pofááád!

Hát nem gyönyörű? Elsőre talán nem érezni ki belőle azt a mérhetetlen költőiséget, ami benne lakozik, de adjatok neki időt.

Nincsenek megjegyzések: