Volt már valaha olyan estében részetek, amikor a világ számotokra addig stabilnak tűnő vonatkoztatási pontjai és jól megszokott szabályai egyik pillanatról a másikra az élet minden területén egyszerre fellazultak és ebben az új, szürreális, amorf univerzumban olyan dolgok történtek az orrotok előtt, amiket addig elképzelhetetlennek tartottatok vagy csak simán nem volt értelmük? Ti pedig tehetetlen és ledöbbent szemlélőként csak bámultok ki a fejetekből, hirtelen nem tudjátok, hol a helyetek az univerzumban és hogy kerültetek ide és bambán csak annyit hápogtok hangtalanul magatok elé, hogy nem értem...
Amikor számtalan kérdés merül fel bennetek hirtelen, amikről minden kíváncsiságotok ellenére sem tudjátok eldönteni, hogy akarjátok-e hallani rájuk a választ, de ez nem is számít, mert egyelőre nem meritek feltenni őket, mikorra pedig képesek lesztek rá, már mindegy lesz.
Nekem tegnap volt és azt kívántam, bárcsak inkább otthon lennék, ami strucc-politika, mert a világban attól valószínűleg még ugyanaz történne, de nem kellett volna látnom, tudnom róla és nyugodtan aludhattam volna.
1 megjegyzés:
ugye nem a kicsik?........
Megjegyzés küldése