Akkor érezem csak magam igazán elveszettnek, amikor tanulás közben rákeresek valamire az interneten, és az egyetlen találat, amit a Google kidob, az az én tételsorom.
A minap épp Dorkával és Atival merengtünk az élet nagy dolgain miután mindhárman megcsömörlöttünk a végeláthatatlan, verejtékszagú magolástól, mikor felmerült a kérdés, hogy az emberek tizenöt-húsz éve hogyan végezték el az orvosit.
Arra jutottunk, hogy nagyon elkényelmesedtünk úri jó dolgunkban, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy az emberiség teljes tudásanyaga egy karnyújtásnyira hever előttünk, és bármilyen kis apró hülyeség jut is eszünkbe, már utána is nézhetünk a világhálón.
Régen ehhez meg kellett kérdezni valakit, aki tudja, elmenni a könyvtárba és reménykedni, vagy egyszerűen csak elfogadni, hogy az adott dolgot nem tudjuk és annyira nem is érdekel, hogy energiát feccöljünk bele.
Mindezek ellenére szerintem egyszerűbb volt az élet, és az egyetem elvégzése is akkoriban.
Azt most hagyjuk, hogy a molekuláris tantárgyaink anyagának kétharmada még nem is létezett húsz évvel ezelőtt (még az sincs tizenöt éve, hogy a humán genomot először megszekvenálták), de ráadásul extra információmorzsák után kutatunk, ha használhatatlannak vagy kevésnek ítéljük a tankönyv vonatkozó részeit, holott régen - hangsúlyozom, szerintem - ezt nem izgulták túl: ha ennyi volt a tankönyvben és előadáson, akkor ennyit tanultak meg, aztán lett, ami lett.
Az a baj, hogy túl sok információ szakadt ránk, ami szép és jó, de nyilván nincs didaktikusan rendszerezve, mi pedig csak nagyon nehezen tudjuk meghúzni a határt, hogy mi lehet fontos az oktatók szemében - és főleg jövendőbeli hivatásunk szempontjából - és mi nem.
Vajon kell-e még a huszonnyolcadik gyógyszer, mellékhatás, hatásmechanizmus, receptorcsalád, jelátviteli út vagy elég lesz az első öt? Szelektálni márpedig kell, mert mindent megtanulni - sajnos - mi, medikusok sem tudunk...
Még ha ehhez mi vagyunk is a legközelebb az ismert univerzumban :D
2 megjegyzés:
Bennem mindig felmerül, hogy ti, orvosok hogy a fenébe tudjátok megjegyezni az összes latin elnevezést, a gyógyszerek egymásra meg a szervekre hatását, a tüneteket, mellékhatásokat és társaikat? És ha ez még vizsgaidőszakban megy is, hogyan tartjátok észben?
Varázslat :D
Egyébként úgy, hogy nagyon sokan, nagyon sokáig, nagyon erőteljesen szopatnak és terrorizálnak minket lelkileg, hogy jegyezzük meg ezeket a dolgokat :D
A viccet félretéve a legtöbb dolog logikus, egymásra épül és úgy már van értelmük, legyen az egy latin név vagy egy gyógyszer hatásmechanizmusa. Amit nem lehet megérteni, azt meg kegyetlenül be kell nyalni valahogy (számtalan ilyen kis emlékeztetőnk van, mint pl az a. carotis externa oszlására a "TILINFAFAO", de erről már írtam is posztot).
Nyilván nem tudunk mindent megtanulni, és nyilván nem marad meg minden, de a lényeg talán igen. Azt a részt pedig, amit tényleg használni fogunk szakorvosként, majd belénk verik rezidens korunkban, a mindennapos rutin és a gyarapodó tapasztalat meg majd elmélyíti... legalábbis nagyon remélem :D
Megjegyzés küldése